Friday, October 23, 2009

Over 12 weeks now/12. hét betöltve!/


I am so happy to say now that the 12th week is over!!! First off because I was worried about this new little life in me, whether everything is ok for him or her inside there. Whether s/he is going to keep developing or just give it up...But I knew that s/he was in God's hands, He forms us even in the womb and it seems like He is forming this little new life to be healthy. Thanks be to Him for this!
Secondly the first three months were not super easy...Everything was just so different, my tummy did not feel good most of the time, it hurt every evening and also I was so tired that I would pass out around 7 p.m. I couldn't do much, that's for sure! But Shane was a super hubby, as he is all the time, but during this period he was exceptionally great! Now I am feeling much better, not so tired, my tummy doesn't feel so weird and my appetite is back: I crave for a lot of things, especially hurka (Hungarian sausage), which I never really liked before of course.
Thirdly is that the time came to tell everyone the news, really everyone, even my boss. Well, he didn't take it very well, but he wasn't a jerk either (that's what I expected). So now it is not an elephant in my workplace anymore. Now it is something that everyone knows and that makes a better atmosphere there. I don't really like secrets to be honest.
So now "only" a little more that 26 weeks to go...Ooooh, it is so exciting...fresh news later!

Annyira örülök, hogy túl vagyok a 12. héten!!! Először is, mert aggódtam ezért a kis életért idebent, hogy vajon minden megfelelő-e a számára, hogy vajon tovább tud-e majd fejlődni vagy egyszer csak fel kell hogy adja...De tudtam, hogy Isten kezében van és hogy Ő már az anyaméhben formál bennünket, és úgy tűnik, hogy egészségben tartja őt és minden rendben. Hála Neki!
Másodszor, amiatt is nagyon örülök, mert az első 3 hónap nem volt nagyon könnyű...Minden annyira más volt, nem volt jó a gyomrom, fájt is esténként, borzasztó fáradt voltam, legtöbbször már 7-kor aludtam. Nem sok mindent tudtam csinálni, az biztos! De Shane szuper férj volt, ahogyan általában is az, de ezen időszak alatt meg különösen. És most már sokkal jobban vagyok, nem vagyok fáradt, visszatért az étvágyam, mindenfélét kívánok, főleg hurkát, ami persze azelőtt sose volt a kedvencem.
Harmadszor pedig azért örülök, mert a 12. héttel eljött az idő, amikor már mindenkinek el lehet mondani, például a főnökömnek is. Nos, nem volt nagyon elragadtatva, de nem is fogadta nagyon szörnyen (rosszabbra számítottam). Szóval most már nem nyílt titok a munkahelyen, hanem mindenki tudja és ez sokkal jobb így. Nem szeretem a titkolózást!
Szóval most már "csak" 26 hét van hátra...Jaj, olyan izgalmas...újabb hírek később!

Friday, September 25, 2009

Trip to Hollókő/ Hollókői kirándulás


On our one year and two months anniversary (19th Sept) we went on a trip to Hollókő, which is a world heritage sight with a 13th century castle and a bunch of classic Hungarian houses. It was a nice experience, with beautiful weather, interesting sights and interesting people. One of the best parts of the day was when I saw this "néni" (really old lady) sitting in the middle of the yard of one of the houses. She was so cute to me, just sitting there in her old clothes, holding her rosary and praying. I am sure she was praying! I so wanted to take a picture of her but Shane kept telling me that I can't just take a photo of anybody, which is true of course, and also he was convinced that the néni's daughter was watching us. So we went a bit further and I found a spot where the daughter couldn't see us and I did take a photo of her. I know I am bad. But I love the photo too, it is on my screen at the office computer since then. What makes it really funny though, that yesterday I bought a woman's magazine (the best one in Hungary) and on one of its pages I saw a photo of the same old néni!!! It was an article about a Swedish fashion designer who used motives from Hollókő in the design of her new collection and there was a photo with the new clothes and "my néni" in the background! (Unfortunately I couldn't find a link to it.) I was so proud when I showed it to Shane! Maybe I am an artistic photographer deep inside!
Az 1 éves és 2 hónapos házassági évfordulónkon kirándulni mentünk Hollókőre. Nagyon klassz volt, szép volt az idő, sok mindent láttunk. Az egyik legjobb dolog, amit láttunk (legalábbis számomra) ez az idős néni volt. Annyira tetszett nekem, ahogy üldögélt az egyik ház udvarán, a régi ruháiban, fogta a rózsafüzérét és imádkozott. Szerintem biztosan imádkozott! Nagyon szerettem volna lefényképezni, de Shane mondta, hogy nem lehet csak úgy lefényképezni valakit és ebben persze igaza volt, és ráadásul meg volt róla győződve, hogy a néni lánya árgus szemekkel figyel bennünket. Szóval kicsit odébb mentünk és találtam egy helyet, ahol nem látott bennünket a lány és le tudtam fényképezni a nénit. Imádom ezt a fotót, feltettem a számítógépemre háttérképnek is (az irodában). Ami azonban még viccesebbé teszi ezt az egészet, hogy tegnap vettem egy Nők lapját, és láss csodát a 10. oldalon ott mosolyog rám az én nénim!! Egy svéd divattervezőről szól a cikk, akik hollókői ihletéssel készített ruhákat, és az egyik képen ott van a néni! Nincs fenn a neten, de a 39. szám 10. oldalán megnézhetitek! Olyan büszke voltam, amikor megmutattam Shane-nek! Lehet, hogy egy igazi fotós veszett el bennem!

News and changes

The big news and the main reason for the existence of this blog is the following: We are going to have a BABY!!! It is only the 10th week right now so we are still a bit nervous but if God wills we will have a new little Daniels on 29th April. I had an ultrasound test yesterday and it was so cool to see the baby and hear the heartbeat! S/he is only 22 mms long but his/her heart was beating at a crazy speed! This whole thing of being able to take part in the creation of a new life is such an unbelievable miracle from God! I was moved of course so I started to cry as I was waiting for another test in the hospital. Poor Shane was very scared when he saw me, but I quickly told him that everything is all right. And this is our prayer: that everything would be all right with this new little life, thank you for joining us in prayer!
A nagy hír és a legfőbb oka annak, hogy elkezdtük ezt a blogot: kisbabánk lesz!!! Még csak a 10. hétnél tartunk, szóval még kicsit aggódunk, de ha Isten is úgy akarja április 29-én lesz egy új, kicsi Daniels a családunkban. Tegnap voltam ultrahangon és annyira jó volt látni a babát és hallani a szívverését! Még csak 22 mm hosszú, de olyan gyorsan vert a szíve! Annyira csodálatos látni ezt az új életet, és hogy részesei lehetünk ahogy alakul-formálódik! Teljesen meghatódtam persze és elkezdtem sírni, ahogy vártam egy másik vizsgálatra. Szegény Shani nagyon megijedt, amikor meglátott, de aztán gyorsan mondtam neki, hogy minden rendben. Szóval ez az imádságunk, hogy minden rendben legyen a kicsivel, köszi, ha imádkozol értünk!

Sunday, September 6, 2009

Hello World!

This is our first blog post as a family. Just like tiny turtle, we are pleased. :D